A hosszú hétvégének végülis minden napját a Duna partján töltöttük. A szombati kompkirándulás után befutottak még ketten, és két napra sátort vertünk a túlparton, azon a mezőn, amit a legutóbbi szalonnasütéskor fedeztünk fel. Egy jól sikerült paprikás krumplival felavattuk végre a karácsonyra kapott bográcsunkat, és többé-kevésbé leégtünk a tűző napon. Kedden pedig Dunaföldvárra utaztunk, ahol gyerekkoromban nagyon sok időt töltöttem a keresztszüleimnél, és ahová bármikor, bármilyen körülmények közt hajlandó vagyok akár azonnal útra kelni. Abban bíztuk, hogy a majálison kapunk majd vattacukrot, ehelyett csodás csirkepörköltet és palacsintát ebédeltünk, és egy hatalmas adag friss zöldséggel távoztunk szeretett unokatestvéreméktől. Ez volt az idei első nyaralás, és még sok hasonlóban reménykedünk. Innen üzenjük az összes barátunknak: gyertek látogatóba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése