2014. február 12., szerda

Híresek lettünk!


Ó igen, még mindig esküvő :) Ma megjelent egy cikk az esküvőnkről az Esküvő Vintage honlapján, sok-sok fotóval. Ha az eddiginél is több részletet szeretnétek tudni, itt olvashatjátok az interjút. Az Esküvő Vintage-et egyébként is ajánljuk mindenkinek, aki esküvőre készül, jó tippeket lehet náluk begyűjteni, és a szolgáltatóajánlójuk is egyre inkább fejlődik. Nem bántuk volna, ha már tavaly ilyenkor is ismerjük az oldalt. :)


Ide kapcsolódik az a hír is, hogy elindult a fotósunk, Török-Bognár Reni új honlapja, amihez ezúton is gratulálunk! Nekünk külön öröm, hogy a főoldalon öt fotónk is szerepel. Leírhatatlan érzés, hogy Reninek, akinek gyakorlatilag abból áll a fél élete, hogy kreatívabbnál kreatívabb esküvőket, párokat fotóz, sokat jelentenek a rólunk készült fotók. Fantasztikus volt vele dolgozni, mindenkinek szívből ajánljuk, ezt tényleg nem lehet elégszer elmondani!

Ha van egy kis időtök, nézzetek rá mindkét oldalra, mert érdemes.

2014. február 9., vasárnap

Tavaszi vasárnap


Persze, nehéz lesz majd, amikor újra elkezd fagyni és leesik még egy hatalmas hó, de mi akkor is örülünk a pulóveres időnek. A tavaszias vasárnapot Duna-parti sétával ünnepeltük, és hazafelé menet, amikor átvágtunk egy helyi parkon, én is levettem a kabátomat és elterültem egy kicsit a fűben, mielőtt továbbálltunk volna. Pont, amikor már kezdett volna beütni a téli depresszió, kaptunk egy kis tavaszt ajándékba. Így az előttünk álló hét is könnyebb lesz. Sok tavaszi mosolyt nektek is!

2014. február 8., szombat

Könyvek a kávézóasztalról - Ikon

Könyvek, amik kifejezetten arra vannak, hogy belelapozzunk, ha van pár percünk. Leginkább sok képpel, rövid szövegekkel. Mindig van belőlük két-három a kanapé előtti kis asztalon. Kávéhoz, teához, vagy amíg a másik kiszalad a konyhába, elintéz egy telefont, megír egy posztot. Ha nem is klasszikus kávézóasztalos könyvek, így használjuk és így szeretjük őket. Ebben a sorozatban bemutatjuk a kedvenceinket.


Taschen: Ikon
Vince Kiadó, 2009.
Valahol azt olvastam, hogy megdöbbentő mértékben tudja fejleszteni az esztétikai érzéket, ha az ember minden nap tíz percig nézeget egy műalkotást. Ez pont annyi idő, ami alatt már el lehet merülni a részletekben, új jelentésrétegeket, új viszonyulásokat felfedezni. A Taschen ikonos könyve úgy nyújtja ezt az élményt, hogy egészen éteri magasságokba visz el közben: szentek, angyalok közé. Egészen bámulatos gyűjteménye egy egészen bámulatos műfajnak. Pár perc elég belefeledkezni egy-egy képbe, vagy átlapozni az oldalakat és a hasonlóságokat vagy a különbségeket megkeresni. Az egyik kedvenc pár perces időtöltésem végigböngészni azt a hatalmas ikont, aminek a figurái a teljes keresztény évkört bemutatják. Kinyitod, becsukod, egy kicsit másképp nézel a világra.

2014. február 3., hétfő

Leányvásár










Gondolkodtam rajta, hogy megosszam-e még ezt az emléket itt, hiszen lassan felidézni is nehéz a napsütéses, meleg őszi napokat. Mégis fontosnak érzem, mert ezek kivételesen olyan képek, amiket sikerült megmenteni a tönkrement laptopról, és egy olyan hétvégén készültek, ami azóta  is nagyon sokszor eszembe jut. Ráadásul kivételesen az én kezemben volt a fényképezőgép :) Tavaly ősszel egyedül utaztam le a pécsváradi Leányvásárra, mert Gergőnek Pesten volt dolga, de ő is úgy érezte, hogy ott a helye, így szombaton késő este még elindult utánam. Kegyelmi állapot volt ez a pár nap, a gyerekek nevetése és a felnőttek mosolya, a forró sült gesztenye otthonos íze. Nagyon hálás vagyok a családommal töltött időért, hogy lehet velük közösen dodzsemezni, hogy egy rugóra jár az agyunk és sokszor fél szavakból is megértjük egymást, a megértő ölelésekért és a sok mókáért. Szerencsés vagyok, mert világéletemben töltekezni tudtam abból a szeretetből, amit megtapasztalok köztük.