2014. december 31., szerda

2014

Elég nagy esélye van annak, hogy ha valamikor a jövőben szóba kerül a 2014-es év, nem nagyon fog más eszünkbe jutni róla, mint a házfelújítás. Ezzel telt a legtöbb hétvégénk és ekörül forogtak a gondolataink minden hétköznap. Mégis, mielőtt befejezzük ezt az évet, még egyszer végiggondoltuk, hogy mi más volt még, ami szebbé, emlékezetessé (és időnként egyedül elviselhetővé) tette 2014-et. Szerencsére elég sok minden. :)

Ott volt például az a hosszú hétvége, amikor az első házassági évfordulónkat ünnepeltük. Kivettünk egy szobát Pécsen és ott töltöttünk pár ráérős napot. Találkoztunk néhány barátunkkal, együtt vacsoráztunk jobbnál jobb helyeken, kirándultunk a Mecsekben, múzeumokba mentünk, hazafelé pedig megálltunk Mecseknádasdon, a kápolnánál, ahol az esküvőnk volt.


 Vagy például az a néhány nap, amit nyaralásnak kiáltottunk ki, leautóztunk Nagyharsányba és ördögkatlanoztunk, nem törődve az esővel, aztán később a hőséggel sem. Találkoztunk egy sor régi és új ismerőssel, boroztunk a hegyen, színdarabokat néztünk ámulva és végteleneket beszélgettünk.

Ősszel a kőművesmunkák mellett mindketten tanulni kezdtünk: Gergő a szakképzést kezdte el, én pedig elvégeztem a dúla alapképzést, azóta pedig már a továbbképzést végzem. Hurrá!

Közben - mert odafenn úgy gondolták, elbírunk még egy kis extrával -, találtunk egy koszos, nyivákoló kismacskát. Hazavittük, és ő lett Borisz. Gyönyörű, fehér, kék szemű, nem hall, és egy igazi rosszcsont. Újra kellett gondolnunk miatta a teljes költözési tervet, és minden egy napnál hosszabb utazásnál a fejünk tetején pörgünk, amióta velünk él, de lassan megtanuljuk kezelni a helyzetet :)


És volt számtalan barátokkal töltött hétvégénk a háznál, ahol az első hónapokban a kertben felállított sátrakban aludtunk hétvégenként, és egészen sokáig csak a kerti csapnál tudtunk mosakodni az egész napos munka után. Ipari mennyiségű szalonna és lecsó készült, jó borokat ittunk pincehidegen, szabadtéri vetítést tartottunk Lázár Ervin-novellákból készült filmekkel és a szőlőtőkék között néztük a csillagokat.


Nagyon munkás év volt, rengeteget tanultunk az építőiparról, a vakolatfajtákról, a csempeszínekről és a bútorbeszerzési helyekről, a barátságokról, a bizalomról, egymásról és talán a legtöbbet magunkról. Soha ilyen hálásak egy év végén sem voltunk még azokért az ajándékokért, amiket év közben kaptunk: mindenféle földi javakért, időért, jó tanácsokért, este is felvett telefonokért, átvállalt feladatokért, mindenki keze munkájáért. Ezt az évet nem egyhamar fogjuk elfelejteni. Innen is köszönjük mindenkinek, aki a részese volt. Boldog új évet mindannyiótoknak!


2014. december 24., szerda

Boldog karácsonyt!

Ha valamit, hát azt megtanultuk idén, hogy nem a külsőségek teszik a karácsonyt. Az adventet dobozok közt töltöttük, a konyhánk még nincs olyan állapotban, hogy ünnepi vacsorát készíthetnénk benne, és arra sem igazán volt időnk, hogy ajándékokat vegyünk egymásnak. Mégis hatalmas ajándékot kaptunk idén: a saját otthonunkban tölthetjük a karácsonyt. Egy égősor az ablakban, meleg, fenyőillat és egy kis pihenős együttlét, ennél többet nem is kérünk, köszönjük szépen. Azt kívánjuk, hogy nektek is legyen hasonlóan meghitt, boldog karácsonyotok!



2014. december 22., hétfő

Hurrá, beköltöztünk!

 
Megérkeztünk! Többé-kevésbé beköltöztünk a házba, amin egész évben dolgoztunk. A dolgaink többsége még dobozokban várja, hogy legyen hová tenni őket, a bútorok egy része még nincs kész és a falak még szinte mind csupaszak, de ezzel most nem foglalkozunk, inkább azt ünnepeljük, hogy itt vagyunk. Itt teázunk este és itt ébredünk reggel, itt gyújtjuk meg az adventi koszorún az utolsó gyertyát és itt olvasunk a szőnyegen heverve. Sok minden történt velünk ebben az évben, fogunk majd írni erről is, meg a házról is, de most egy picit örüljetek velünk. Megérkeztünk. :)