Oldalak

2012. február 27., hétfő

Büszkeség


Végre nem kell tiltakoznom, ha egy pohár borral kínálnak. 

2012. február 26., vasárnap

Indiai vasárnap

Múlt héten fedeztük fel a szomszéd falu, Gyapa határában az Életkert névre hallgató kis közösséget/nagy családot/nyitott házat/apró gazdaságot. Hívtak, hogy nézzünk be hozzájuk most hétvégén is, mert Krisna-völgyből lesznek látogatóik. A reggeli szentmise után, még hamupöttyel a homlokunkon kiautóztunk hozzájuk, Hémangi útmutatásával főztünk néhány egyszerű ételt és megnéztük a vendégek műsorát, aztán egy jót ettünk és sétáltunk a ház mögötti hatalmas mezőn. Most, hogy küszöbön a tavasz, megint egyre többet látunk abból, hogy milyen szép a környék, ahol élünk, és alig várjunk, hogy végre igazi meleg legyen, és túracipőt húzhassunk, kószálhassunk és piknikezhessünk a tolnai tájban. :) Néhány fotó máról:

2012. február 25., szombat

Szeles szombat

Amikor felébredtünk ma reggel, ragyogóan sütött a nap, és közben az ablakunk előtti fán össze-vissza rángatta az ágakat a szél. Ittunk egy forró teát, bekaptunk egy gyors reggelit és elindultunk egy horgásztóhoz a közelben. A tó félig még be van fagyva, és ma egyébként sem tartottak nyitva, így horgászokkal nem találkoztunk, teljes csend és nyugalom volt. Sétáltunk és fotóztunk egy kicsit a tó körül, de a szél hamar hazazavart minket. Ami persze nem baj, mert itthon lenni is nagyon jó! Ebéd után fagyival ünnepeltük, hogy sikerült a forgalmi vizsgám, délután gyönyörködtünk a leendő salátatermésünkben és varrtam is egy kicsit, holnapra pedig egészen izgalmas dolgok vannak kilátásban. Reméljük, nektek is jól telik az első napsütéses, tavaszt ígérő hétvégétek!

2012. február 22., szerda

Hátraarc


Néhány napja, életemben először, felbontottam egy frissen elkészült sálat. Túl széles lett. Mindent megpróbáltam, hogy valahogy helyrehozzam, gombokat varrtam rá, szűkebbre varrtam, össze-vissza tekertem, nem működött. Felbontottam. Miközben tekertem a gombolyagot, azon gondolkodtam, hogy végeredményben nem is olyan rossz érzés. Bár sokat dolgoztam azzal, hogy a kócos fonalat szigorú mintázat szerint rendszerré szervezzem össze, beláttam, hogy nem működött, amit alkottam, és lebontottam a rendszert. A fonal megmaradt. Kezdhetem elölről, másképp.


2012. február 17., péntek

Könyvek mostanság

Néhány napja olvastam valahol egy idézetet (Goldoni?), miszerint „páratlan gyönyörűség az irodalom, aki könyvet olvas, soha sincs egyedül." Amióta megismertem a betűket, gyakorlatilag folyamatosan olvasok, és nem tudok elég hálás lenni a könyvekért, a sok tudásért, műveltségért, támaszért és viszonyítási pontért. Tegnap visszavittem egy adag regényt a helyi könyvtárba, és nem hoztam helyettük újakat, hogy végre nekiláthassak az itthon összegyűlt kupacnak. Szép kis gyűjtemény, de alig várom, hogy elkezdjem/folytassam őket! Köszönöm mindenkinek, akitől kölcsön vagy ajándékba kaptam egy-egy kötetet.


2012. február 11., szombat

Kézművesbazár


Van néhány eladó dolgom. Ha ismersz, Facebook-on megtalálsz minden tudnivalót, vagy írj egy mailt a bkicsu kukac gmail pont com-ra, és elmondom a részleteket!

2012. február 6., hétfő

Hórabság

Az egész országban havazik és szokatlanul hideg van; mi sem úsztuk meg. Pénteken az ablakból néztük, ahogy elkezdett hullani a hó, hétvégén tápláló, melengető ételeket ettünk, alaposan felöltözve sétáltunk egy rövidet és betakarózva olvastunk a kanapén, ma pedig elvittük az autót tankolni, és egy termosznyi hársteával lementünk a komphoz fotózni. A Dunán jégtáblák úsznak, a főút épphogy járható, tíz perc kinntartózkodás után kötelező program a lábfürdő, a fán délelőttönként faggyúpartit rendeznek a cinkék - nem túl kellemes, de azért szép a tél. És Budapest után most végre értelme is van. Ha tudjátok, töltsétek meg élettel a hideg napokat is! :)

2012. február 1., szerda

Egyedül

Gergő néhány napra elutazott egy konferencia miatt, így most egy rövid időre egyedül maradtam. Ébredés után kitárom egy kicsit az ablakokat, hogy beszimatoljon a hideg, aztán megyek a dolgomra. A szabad órákat pedig próbálom jól kihasználni: kávét, teát kortyolgatok, olvasok és gyönyörködöm az újévkor elültetett túlélő tulipánomban. Ha ránézek, mindig eszembe jut, hogy már közeledik a tavasz, és hiába mondanak sarki hideget és hótorlaszokat a hétvégére, ilyen apróságok nem vehetik el a jókedvemet. Nemsokára visszatelepíthetjük az erkélyre a délutáni kávézásokat, előszedhetjük a bicikliket és, ha minden jól megy, leszüretelhetjük az első zöldhagyma-termést!