Oldalak

2012. március 28., szerda

Tavasz

Mostanában minden délután, amikor Gergo végzett a munkahelyén, sétálni indulunk. Előbb-utóbb a Duna-parton szoktuk találni magunkat, bárhová is készülünk eredetileg. Nézzük egy kicsit a gyönyörű kék vizet, a néhány napja már zöldellő vízpartot, szagolgatjuk a virágzó fákat, és beszívjuk a friss tavaszi levegőt, aztán hazasétálunk. Csak fél óra naponta, de nagyon feltölt. A tél után most tavasszal is sokkal jobb érzés a szabadban lenni, mint az elmúlt öt évben bármikor. Amíg Budapesten ebből az évszakból is leginkább csak annyit sikerült megélnem, hogy lengébben lehet öltözni, és hogy időnként csicseregnek a madarak, itt tényleg szemtanúja vagyok, hogy hogy borul zöldbe és virágba a természet, gyakorlatilag napról napra. A változás nyilván nem csak külsőleg, hanem bennem is történt, de nagyon élvezem. Nemsokára vége a nagyböjtnek, húsvét után valamikor szeretnénk megejteni az idei első szalonnasütést is, és reméljük, hogy megint elkezdődik a jövés-menés, és legalább annyi látogatónk lesz, mint ősszel, amikor ideköltöztünk.

2012. március 25., vasárnap

Az első gyapai Tűzgyújtás


 Tegnap elvittem a gyapaiaknak három fotómat. A történés hiányzik a képről - viccesen szólva: a hiányában van jelen. Mindannyian tudjuk, mi történik, mégsem veszünk róla tudomást.
 

Aztán raktam egy tüzet. Nem volt egyszerű, hisz a tűzrakóhely már tömve volt rőzsével, levéllel és fakéreggel. Így hát az egyik nagyobb fakéregre építettem fel a magam tüzét. Egy gyufával gyulladt.


A tűz mellett aztán előkerült egy kis bor, ami ritka az Életkertben. A parázson krumplit sütöttünk, aztán egy kis beszélgetés után hazajöttünk aludni, hogy a rövid hétvégén is legyen időnk pihenni. Remélem, sikerül ezt a hagyományt megteremteni itt. Két szöveget olvastam fel, ezek közül az egyik a 103. zsoltár, azaz a Teremtés himnusza volt. A másik szöveg arról szólt, hogy az ország nem csak a mi országunk, hanem az Isten országa, így ugyanannyira a sündisznóké is, mint a miénk.

2012. március 21., szerda

Eger

A nemzeti ünnepek környékét általában szeretjük kirándulással tölteni. Most többszörösen is szerencsénk volt: hosszú hétvége lett az egy napos ünnepből, ráadásul végig gyönyörű idő volt. Csütörtök reggel keltünk útra Eger felé, hogy a tűzgyújtós barátainkkal töltsük ezt a pár napot. Útközben betértünk Pestre, és túl hosszú időt játszottunk el azzal, hogy egy, az ünnep miatt lezárt útról próbáltunk visszatalálni az úticélunkhoz az egyirányú utcák dzsungelében. Legközelebb valahogy máshogy oldjuk meg. :)


Kora délután volt, mire megérkeztünk Egerbe, addigra a többiek már hazafelé tartottak a várból. Csudajó volt újra találkozni velük, rég volt már ilyen, hogy mindenki el tudott jönni a társaságból, aki nem külföldön él. Ahogy álltunk körben, az üdvözlő pálinkával a kezünkben, teljes lett az ünnep. Aztán persze sok mindent csináltunk még, amit felsorolni is hosszú lenne - várost néztünk, fürdőztünk, hegyet másztunk, jókat ettünk-ittunk. Péntek este tűz mellett, egy környékbeli református lelkésszel tartunk lelki órát, vacsorára pedig bográcsban készült puliszkát faltunk. Szombaton szétváltak útjaink: ki a Bükkbe, ki hazafelé indult. Néhányan még egy ideig együtt maradtunk, megnéztük a siroki várat és a tarnaszentmáriai templomot - erről Gergo írt is a Grundon -, Kisnánán ebédeltünk, és onnan népzeneszóval utaztunk hazáig.


Különös élmény volt, mint mindig. Határidőszakban érkeztünk: a táj még nem kezdett el zöldülni, de a levegőben és magunkban is éreztük már a tavaszt. A Bükk és a Mátra környéke tele van vadregényes tájakkal, rejtett kincsekkel, ha még nem jártatok arra, mindenképp érdemes legalább néhány napot szánni rá. A barátainkért pedig még mindig nem tudunk elég hálásak lenni. A közösen gyújtott tüzek, az együtt énekelt népdalok, a beszélgetések, nevetések, imák, de még a viták is igaziságot visznek a mindennapjainkba. Minden egyes alkalommal rengeteget tanulunk és nagyon sokat kapunk tőlük. Köszönjük! :) És akkor még néhány kép:

2012. március 14., szerda

Kertstart Gyapán


Korán keltem ma reggel, Kata az Életkertből összeszedett a városban és kivitt hozzájuk Gyapapusztára, hogy segítsek megalapozni az idei konyhakertjüket. Furcsa belegondolni, hogy a gimi alatt négy évig minden reggel fél hétkor indult a buszom Pécsre, most viszont ugyanebben az időpontban az autóban ülve alig tudtam nyitva tartani a szemem és Katáék forró teája, köménymagos sajtja és házi baracklekvárja kellett hozzá, hogy munkaképes állapotba kerüljek. Nem számoltuk, de feltehetőleg több száz tejfölöspoharat és kis cserepet töltöttünk meg földdel és magokkal. A kutyák és a macskák ott viháncoltak körülöttünk, és rendkívüli érdeklődést mutattak a süti és tea iránt. Állni a teraszon, két kézzel turkálni a földben és közben élvezni a tavaszi nap első sugarait nagyon felszabadító élmény volt, és csodás bemelegítés a hosszú hétvégéhez. Érezzétek jól magatokat a következő néhány, ajándékba kapott napban!


2012. március 12., hétfő

Hírek

A mai postával végre megérkezett ez a rég várt kis dokumentum:


Gergo megígérte, hogy az első hosszabb utunkhoz, amin én vezetek majd, összeállít egy roadtrip-playlistet. Egyelőre nem tudjuk, hogy mikor lesz rá szükség, de valószínű, hogy a húsvéti családlátogató körutat nem fogjuk tudni tömegközlekedéssel kivitelezni. Ha van jó utazós zenétek, írjátok meg kommentben, biztos vagyok benne, hogy minden tippnek és segítségnek örülni fog! :)

2012. március 5., hétfő

Kenyér

Ma megsütöttem életem első kenyerét! És már a natúr joghurtot is itthon gyártjuk.