Eger

A nemzeti ünnepek környékét általában szeretjük kirándulással tölteni. Most többszörösen is szerencsénk volt: hosszú hétvége lett az egy napos ünnepből, ráadásul végig gyönyörű idő volt. Csütörtök reggel keltünk útra Eger felé, hogy a tűzgyújtós barátainkkal töltsük ezt a pár napot. Útközben betértünk Pestre, és túl hosszú időt játszottunk el azzal, hogy egy, az ünnep miatt lezárt útról próbáltunk visszatalálni az úticélunkhoz az egyirányú utcák dzsungelében. Legközelebb valahogy máshogy oldjuk meg. :)


Kora délután volt, mire megérkeztünk Egerbe, addigra a többiek már hazafelé tartottak a várból. Csudajó volt újra találkozni velük, rég volt már ilyen, hogy mindenki el tudott jönni a társaságból, aki nem külföldön él. Ahogy álltunk körben, az üdvözlő pálinkával a kezünkben, teljes lett az ünnep. Aztán persze sok mindent csináltunk még, amit felsorolni is hosszú lenne - várost néztünk, fürdőztünk, hegyet másztunk, jókat ettünk-ittunk. Péntek este tűz mellett, egy környékbeli református lelkésszel tartunk lelki órát, vacsorára pedig bográcsban készült puliszkát faltunk. Szombaton szétváltak útjaink: ki a Bükkbe, ki hazafelé indult. Néhányan még egy ideig együtt maradtunk, megnéztük a siroki várat és a tarnaszentmáriai templomot - erről Gergo írt is a Grundon -, Kisnánán ebédeltünk, és onnan népzeneszóval utaztunk hazáig.

Különös élmény volt, mint mindig. Határidőszakban érkeztünk: a táj még nem kezdett el zöldülni, de a levegőben és magunkban is éreztük már a tavaszt. A Bükk és a Mátra környéke tele van vadregényes tájakkal, rejtett kincsekkel, ha még nem jártatok arra, mindenképp érdemes legalább néhány napot szánni rá. A barátainkért pedig még mindig nem tudunk elég hálásak lenni. A közösen gyújtott tüzek, az együtt énekelt népdalok, a beszélgetések, nevetések, imák, de még a viták is igaziságot visznek a mindennapjainkba. Minden egyes alkalommal rengeteget tanulunk és nagyon sokat kapunk tőlük. Köszönjük! :) És akkor még néhány kép: