2012. május 8., kedd

Kertünk

Sokan leplezetlen csodálkozással néznek rám, amikor megemlítem, hogy zöldségeket tartok az erkélyen. Mert ugye miért vesződök annyi kis borsóval, ami talán egy levesre, ha elég lesz, milyen dolog cserépben nevelni a paradicsomot, és miért nem tartok inkább virágot. Hát azért nem, mert a virág nem ehető, és nekem, falusi kislánynak öt és fél év városi élet után nincs nagyobb boldogság, mint növekedni látni a kis palántáimat, érezni, hogy én is képes vagyok rá, és leszüretelni és befalni a saját termésemet, még akkor is, ha az csak egy marék borsó és pár sápadt paradicsom. Úgyhogy hoztam pár képet arról, hogy mire vagyunk büszkék.



Délutánonként, amikor kiülünk az erkélyre beszélgetni kicsit, ez a sok zöld vesz körül minket. Mind apró magokból nőttek ekkorára, mind magukon hordozzák a gondoskodásunk nyomát, és mind előképei annak a kertnek, amit reményeink szerint előbb-utóbb egy házikó sokkal nagyobb kertjében fogunk gondozni és szeretni.

Két láda borsó, egy láda hagyma, egy spenót, egy retek, egy cserépnyi saláta, hét tő paradicsom, egy cserép citromfű, és némi zöldfűszer - kakukkfű, rozmaring, oregano, borsikafű, bazsalikom. Meg egy beazonosítatlan növény, ami a télen elhalt fokhagymák közül dugta ki a fejét, és egyre csak növekszik - mi pedig kíváncsian várjuk, mi lesz belőle.


3 megjegyzés:

  1. Egyik vágyam és reményem, hogy jövő tavasszal már én is ugyanígy nevelgetem a kis növénykéimet, fűszereimet az erkélyünkön egy fedél alatt, egy otthonban az Emberemmel. :) Nagyon szépek!

    VálaszTörlés
  2. Köszi :) Akkor egy jó tanács jövő tavaszra: ha májusban azt hallod, hogy éjszaka fagyni fog, ne légy olyan lusta, mint mi, hanem vidd be őket. Sajnos nálunk többen is elfagytak azon a hideg héten.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rendben, köszönöm a tippet, betartom majd! ;)

      Törlés