Kicsit elmaradtunk ezzel a poszttal, de azért elmesélem, hogy pünkösdhétfőn Kalocsára utaztunk - sosem jártunk ott korábban, és mindenkitől azt hallottuk, hogy érdemes megnézni. Meglehetősen előítéletes vagyok az Alfölddel szemben, mivel a Mecsek lábánál nőttem fel, hegyekben-patakokban-forrásokban gazdag vidéken, így Gergo egész úton arról győzködött, hogy a monoton, szikes-pusztás vidéken is akad azért szépség. Végül ő nyert, mert tényleg érdemes volt megnézni Kalocsát.
Egy kicsit rosszkor érkeztünk, a múzeumokat és a főszékesegyházat zárva találtuk, de így is egy jó kis napot töltöttünk a városban. Ücsörögtünk az Érsekkertben, sétáltunk a Vajas nevű Duna-ág mentén, szobrokat néztünk a sétálóutcában, egy parasztház tornácán ebédeltünk és kisebb-nagyobb falvakon keresztül autóztunk haza. Hangulatos, laza kis délután volt. Mert mi így szeretjük. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése